A december hónap a Karácsonyi Ünnepek hónapja. Ám ez a kellemes, önfeledt, meghitt, családdal és pihenéssel töltött időszak a kiadós étkezések ideje is egyben… Így a cukorbetegséggel, testsúly-problémákkal, vagy bizonyos emésztőszervi betegségekkel küzdők számára kritikus időszak ez!
Napjainkra már az emberek közel kétharmada küzd túlsúllyal, vagy elhízással. Ez a trend jellemző a legtöbb modern országra. Sajnos a jelenség a fiatalok, sőt még a gyermekek körében is gyakori!
Jelen cikksorozatunkban az elhízás, cukorbetegség, emésztőszervi betegségek mibenlétét, illetve főleg a mandulagomba (Agaricus blazei Murill.) és a bokrosgomba (Grifola frondosa Dicks.), valamint a pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum Kars.), shiitake (Lentinula edodes Berk.), és a kínai hernyógomba (Ophiocordyceps sinensis (Berk.)) fajok vegyületeinek a jótékony hatásait vesszük górcső alá.
A túlsúly és az elhízottság pedig a piros szőnyeg a cukorbetegséghez (diabetes mellitus) (pontosabban a 2-es típusú cukorbetegséghez) vezető úton. A cukorbetegek 80% -ban elhízott is! A túlsúly a 25-ös testtömegindex, vagy BMI (body mass index kg/m2) esetén állapítható meg – kevés kivételtől (például élsportolók, testépítők) eltekintve. Az elhízottság tartománya pedig a 30-as fölötti BMI felett található.
A túlsúly emellett még a keringési- (magas vérnyomás, stb.), mozgásszervi- (porckopás (arthrosis)), emésztőszervi- (hasnyálmirigy-gyulladás, stb.) és a lelki betegségek (depresszió, önértékelési zavarok), illetve számos rosszindulatú daganat kialakulásának az esélyét is jelentősen növeli. Ezek mind lassan, alattomosan és eleinte tünetmentesen (vagy csak nagyon enyhe tünetekkel) alakulnak ki – ám végkifejletük életveszélyes, vagy az életminőséget tönkre teheti.
Ugyanitt említendő az elhízással összefüggő asztma, vagy a vese-, hormonális-, és a bőrbetegségek egy része is.
Ugyancsak igaz, hogy emésztőszervi gyulladások, például hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis) vagy gyulladásos bélbetegségek, bizonyos fertőzések, stb. esetén is nagyon szigorú diétára szorulunk.
Vajon lehetséges -e, hogy ezen betegségek kialakulásának a valószínűségét egészséges étrenddel, és életmóddal csökkentsük? Szerencsére igen!
A 2-es típusú cukorbetegség a leggyakoribb. Ezen esetekben az inzulin termelés zavartalan, sőt fokozott is, mert annak a felhasználási mechanizmusa szenved ártalmat – legtöbbször az inzulin-receptorok vesztik el funkcióikat. Ezt a szervezet inzulin-hiányként értelmezi és így még több inzulin kibocsájtására utasítja a hasnyálmirigy Langerhans szigeteinek a béta sejtjeit. (Később ez kimerülhet és ennek megfelelően az inzulin-szint immár csökken – de a receptor-funkció helyreállása nélkül, még – a korábbi egyensúly hiányából adódó tüneteken felül – további ártalmakat okozva!) Tehát a cukorbeteg testében „sejt szintű éhezés” történik (kivéve a központi idegrendszer sejtjeit), míg a vérkeringésben – paradox-módon – akár többszörösére is nőhet a szőlőcukor mennyisége – az egészséges értékhez képest!
Az esetek kb. egytized része az 1-es típusú cukorbeteg. Ilyenkor rendszerint az említett béta-sejtek pusztulnak el, szintén vércukorszint növekedést és „sejt szintű éhezést” okozva!
A cukorbetegség a 7,0 mmol/l vagy az fölötti nyugalmi, vagy a glükóz (szőlőcukor) terheléses teszt után 2 órával (75 gramm szőlőcukor elfogyasztása utáni) 11,1 mmol/l -es vércukorszint esetén nyer diagnózist. Tehát, a teszt azt jelenti, hogy 10 óra koplalás után elfogyasztott 75 gramm szőlőcukor (azaz 251 trilliárd (2,057 × 1023) darab szőlőcukor molekula!) 2 óra elmúltával, ha kb. minden 5000. részecske már csak a szőlőcukor az 1 millió vízmolekula és a szőlőcukor elegyében (ha más anyagoktól eltekintünk) – akkor 11,1 mmol/l a vércukorszint és bizony betegek vagyunk! Ha kb. minden 12500. részecske szőlőcukor csak, az van közel az egészséges (vénás vérben vizsgálva 5,5 mmol/l-es) értékhez.
Belátható, hogy micsoda hihetetlen kapacitású raktározó és átalakító munkát végez szervezetünk minden étkezés után, néhány óra leforgása alatt! De vajon ha ez sérül, akkor miként tapasztaljuk ennek a gyakorlati hátrányát – és hogyan segíthetnek ezen az említett gomba fajok hasznos anyagai?
Folytatjuk…
Összeállította:
Szabó Nikolett
tudományos kutató
