Kihalás fenyegeti az erdő földalatti gombás rendszerét “a fák széles sávú internet hálóját”

Hogyan hozható ez összefüggésbe az immunrendszer működésével? Erre kapunk választ a cikkben  Egy új kutatás szerint egy hideg folt törölheti a talaj gombás rendszerének körülbelül 75% -át, amely létfontosságú a fák számára.  A szokatlan és speciális fajok kihalófélben vannak – mondja Anders Dahlberg professzor.

Az erdő alatt van a mikroorganizmusok, és a gomba szálak (gomba micéliumok) világa, amely nélkülözhetetlen minden fa és növény számára. A tudósok elkezdték használni a “fa széles sávú háló kifejezést” a gomba szálak földalatti rendszerére, melyek a fa gyökereivel szimbiózisban élnek.
Ezt a rendszert mikorrhizának nevezzük, amely a szimbiózis a gombák és a növények között. A mikorrhiza fontos szerepet játszik a növény táplálkozásában és a talaj kémiai folyamatokban. Ezen a rendszeren keresztül, amikor a fák táplálkoznak, egyúttal cukorral látják el a gombákat. Ugyanakkor a fák kommunikálnak is a rendszeren keresztül, figyelmeztetik egymást a kártevő rovarokról a nagy erdős területeken.

A pusztítás elpusztítja

– Alapvetően a világ mintegy 300 000 növényfaja függ a mikorrhizától. Össze lehet hasonlítani ezek fontosságát a bélrendszerben levő mikroorganizmusokkal – mondja Anders Dahlberg, az SLU mikológiai professzora.

Sajnos, amikor az erdőt elpusztítják, a micorrhiza is megsemmisül. Anders Dahlberg kutatócsoportjával kísérleteket végzett a sarkkörtől északra fekvő fenyves erdőben. Itt összehasonlították az érintetlen erdőkben található gombás közösségeket a teljesen elpusztított erdőterületekkel. Az erdőgazdálkodás következtében hátrányos helyzetbe kerülnek a gombák.

A ritka fajok eltűntek

Az eredmények azt mutatták, hogy ha a fák egyharmadát megmentették, három év elteltével a gombák több mint 80% -a megmaradt a talajban.
De ha nem maradt egyetlen fa sem, akkor a mikorrhiza mennyisége 95 százalékkal csökkent. Ezen túlmenően a fajgazdagság is hirtelen lecsökkent, és bizonyos fajok teljes eltűntek.

A svédországi FSC (Forest Stewardship Council) környezetvédelmi szervezet ajánlása szerint az erdők betakarításakor a fák 5%-át meg kell tartani, ebben az esetben is a mikorrhiza 75 %-a elpusztul. Ezután átlagosan 90 évbe telik, amíg a micorrhiza közösséget alkotó sokféleség
regenerálódik, azonban néhány faj még ennek ellenére sem nem tér vissza.

A bélbaktériumok és az immunrendszer gyengítése is hasonló következményekkel jár a szervezetre, mint az ,,erdő pusztítás,,. Ilyen károsító tényezők:

  • Stressz
  • Vegyi rovarirtók és gyomirtók, beleértve a GMO-kat és a glifozátokat.
  • Az ételben lévő fehérítő és ammónia.
  • Vegyi alapú ételszínezékek.
  • Gyárakból származó mérgező nehézfémek, amelyek szennyezik az ültetvényeket.
  • Autókból és a városokban lévő gyárakból származó vegyi anyagok.
  • Sugár- és nukleáris vagy vegyi szennyezés és -szivárgás.
  • Vegyi alapú mesterséges édesítők.
  • Nitrátok és nitritek (általában a hús tartósításánál használatos vegyi anyagok.)
  • Kemoterápia (beleértve a röntgen- és sugárkezeléseket)

Az emberi bélnek több mint 100 millió idegsejtje van – gyakorlatilag egy külön álló agyként funkcionál. És valójában a bél az agyhoz fordul, hormonokat bocsát ki a véráramba, hogy mintegy 10 perc alatt mondja el, mennyire éhes, vagy, hogy egy egész pizzát nem kellene megennünk. 

De egy új tanulmány kimutatja, hogy a bél sokkal közvetlen kapcsolatban van az aggyal egy neurális áramkörön keresztül, amely lehetővé teszi, hogy pusztán másodpercben továbbítsa a jeleket. Közvetlenül kommunikál az agytörzzsel. Az eredmények újabb kezelési lehetőségeket mutatnak az elhízás, az étkezési rendellenességek, sőt a depresszió és az autizmus tekintetében is – amelyek mindegyike összefüggésbe hozható a rosszul működő bélrendszerrel.

A bél belsejében az enteroendokrin sejtek, olyan hormonokat termelnek, melyek elősegítik az emésztést és elnyomják az éhségérzetet. A szinapszisokhoz hasonlóan kommunikálnak egymással, hormonális üzeneteket küldenek a központi idegrendszer felé. Ezek a hormonok
lehetnek felelősek a sok étvágycsökkentő kudarcáért.

Fontos a növekvő rostbevitel, amely megtámogatja az egészséges bélbaktériumokat.

A rostok nem emésztődnek meg, mégis nélkülözhetetlen részei az egészséges táplálkozásnak. A rostok vizet vonnak ki a szervezetből. Légypapírhoz hasonlóan kapják el, azokat a káros vegyületeket, melyek utat találnak bélrendszerünkbe, és ott karcinogén hatást fejtenek ki.

A probiotikus ételek fogyasztása is rendkívül hasznos! Számos kutatás bizonyította például, hogy a Ganoderma (Reishi, Pecsétviaszgomba) triterpenoidok képesek a zsír anyagcsere- rendellenességek enyhítésére, és bélflóra szabályozására.

A Naja Forest Reishi folyékony gomba az etanolos kivonat hatóanyagit (triterpenoidokat) is tartalmazza, ugyanakkor az egyedi gyártás technológiának köszönhetően a termék ALKOHOLMENTES!!!

A gyógygombákban lévő hatóanyagok egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy ADAPTOGÉNEK, vagyis az erdő talajában lévő mikorrhizához hasonlóan megtanítják az immunrendszer sejtjeit a helyes KOMMUNIKÁCIÓRA, tehát, hogy hatékonyan ismerjék fel a kóros sejtosztódást, illetve a betolakodó baktériumokat és vírusokat.

A tanulmányt a Journal of Applied Ecology folyóiratban tették közzé .
Tudjon meg többet a gombák királyságáról és izgalmas történetükről a tudomány világában, a „A gombák bolygója” cím alatt az SVT Play-n.

Forrás: Kalhyggen hotar det underjordiska svampsystemet i skogen

Share on facebook
Share on twitter
Share on pinterest
Share on linkedin
Share on email
Share on print
0