Növényi vagy állati fehérje-kiegészítőt válasszunk?

Naja Forest Mushroom Shakek összetételének jelentősége a reformtáplálkozásban

SportMushroom ShakeMit tartalmaznak? Termék fajtától függően tartalmaznak csíráztatott liszteket és teljes értékű növényi fehérje forrást.

  • csíráztatott barna rizs liszt, fermentált stabilizált rizskorpa, csíráztatott lenmagliszt
  • csíráztatott erjesztett kenderfehérje, lenfehérje, rizskorpafehérje, napraforgófehérje izolátum, vagyis 4 féle különböző növényi eredetű fehérje tökéletes kombinációja, melynek aminosav profilja olyan közel áll az anyatej aminosav felépítéséhez, amennyire csak lehetséges. Miért olyan fontos ez? Az anyatejet szakértők a legtökéletesebb emberi táplálékként tartják számon, mivel az emberi szervezet számára szükséges összes aminosav egyedül az anyatejben található meg ideális összetételben. Az anyatej tehát a természet legjobb, legtisztább tápláléka, az emberi szervezet komplex igényeihez szabva. 
  • Természetesen előforduló esszenciális aminosavakban gazdag!
  • Süngomba, Mandula gomba, Cordyceps és Chaga gomba Full Spektrum összetevői
  • Probiotikum, mely támogatja a normális bélflóra összetételét

Az elmúlt években jelentősen megnőtt az aminosavak étrend-kiegészítőként történő fogyasztása, leggyakrabban a fizikai teljesítmény fokozása érdekében.
Mind az állatok, mind az emberek esetében a legtoxikusabb aminosavak metionin, cisztein és hisztidin. Ezeknek az aminosavaknak nemcsak akut káros hatása van, hanem bizonyíték van arra is, hogy szövetkárosodást okozhatnak, és növelhetik a homocisztein és / vagy a koleszterinszintet, és krónikus betegségekhez vezethetnek.
(Forrás: https://academic.oup.com/jn/article/134/6/1633S/4688868)

Mennyi fehérjére van egyáltalán szükségünk?

A WHO jelenleg hatályban lévő ajánlása 0,83 g/ttkg. Ez egy 70 kg-os ember esetén 58 gramm (232 kcal), ami egy 2000-2500 kcal-s étrend hozzávetőlegesen 10%-a. Ezt azért számoltam ki, mert fontosnak tartom megjegyezni, hogy a WHO 1974-2007 között azt ajánlotta, hogy az energiabevitelünk 5%-a legyen fehérje, leszámítva a várandósság esetét, mert akkor 6%.
Forrás: A WHO hivatalos oldala

A legtöbb fehérjére akkor van szükségünk, amikor a leggyorsabban növünk. Egy ember a teljes élete során csecsemőkorában nő a leggyorsabban, amikor is az első 3-4 hónapban megduplázza a testtömegét. Ideális esetben ilyenkor kizárólag az anyatejből szerzi be a fehérjéket.

Az eddig vizsgált állatok anyatejei közül az emberi anyatejben találták a legkevesebb fehérjét, 1,1 g/100 ml, míg az élen a bálna és a patkány tej végzett.
Forrás: http://ansci.illinois.edu/static/ansc438/Milkcompsynth/milkcomp_table.html
Ebből is láthatjuk, hogy nem az állat mérete számít, hiszen egy nagyobb tömegű állat több tejet képes meginni.
Ez az 1,1 gramm 100 ml anyatejben azt jelenti, hogy 6,4%-a jön az energiának fehérjéből (4,4/69). Ismerős már az az 5% és 6%? Ha ennyi elég volt akkor, amikor a leggyorsabban nőttünk az életünk során, akkor miért kellene felnőttként 10% körül fogyasztanunk?
A folyamatos fehérje-hajhászásunk pedig olyan ételek elfogyasztására ösztönöz minket, amelyek kifejezetten rombolóan hatnak az egészségünkre.

Gyakorlatilag bármit is eszünk, ha megfelelő mennyiségű kalóriát viszünk be, meglesz a fehérje is bőven, akkor elkezdhetjük egy teljesen másmilyen szempontból szemlélni az ételeket: csomagoknak. Az ételekben megannyi dolog fellelhető: szénhidrát, fehérje, zsír, víz, rost, vitaminok, ásványi anyagok, antioxidánsok, fitonutriensek/myconutriensek, növényvédő szerek, antibiotikumok, szteroidok, biológiailag felhalmozódó méreganyagok, nehézfémek, stb. Ezek közül nyilván van, amit el szeretnénk kerülni, de olyan is van, amit nagyon fontos, hogy minél többet juttassunk be belőle a szervezetünkbe.

Jobban járunk, ha növényi eredetű ételekből szerezzük be a szükséges mennyiségű energiát, mivel megannyi hasznos tápanyagot is be fogunk juttatni ezekkel a szervezetünkbe, és minimalizálni fogjuk a káros anyagok bevitelét is.

Forrás: Dioxins in commercial United States baby food.  J Toxicol Environ Health. 2002 Dec 13;65(23):1937-43.
10: Exposure of populations to dioxins and related compounds.  Food Addit Contam. 2000 Apr;17(4):241-59.

11: Development of an LC-MS/MS method to quantify sex hormones in bovine milk and influence of pregnancy in their levels. Food Addit Contam Part A Chem Anal Control Expo Risk Assess. 2012;29(5):770-9. doi: 10.1080/19440049.2011.653989. Epub 2012 Feb 14.
12: The sensitivity of the child to sex steroids: possible impact of exogenous estrogens. Hum Reprod Update. 2006 Jul-Aug;12(4):341-9. Epub 2006 May 3.

Indiai kutatók két patkány-csoportot tanulmányoztak. Az egyik csoport rákot okozó aflatoxint kapott, étrendjük 20 %-a pedig fehérjéből- közel ennyi fehérjét tartalmaz a mi nyugati étrendünk is.

A másik patkány-csoportnak ugyanannyi aflatoxint adtak, de táplálékuknak csupán 5 %-át tette ki fehérje. Hihetetlen módon a 20 % fehérjét tartalmazó csoportban minden patkány májrákban betegedett meg, míg az 5 %-os csoportban egyetlen májrák sem fordult elő. Alacsony fehérje tartalmú diéta kevésbé rákkeltő hatásúvá teszi az aflatoxint. Függetlenül attól, hogy a kísérleti állatok, milyen mennyiségben kapták a karcinogént.

A már kialakult rákok esetében pedig a fehérjeszegény étrend látványosan gátolta a daganat növekedését. ,,A táplálékkal bevitt fehérje annyira erőteljes hatásúnak bizonyult, hogy csupán ennek mennyiségi változtatásával képesek voltunk a ráksejtek ki és bekapcsolására.,,
Ez az eredmény annyira szignifikáns (100 a 0-val szemben), hogy kétség sem férhet hozzá: a táplálkozás életre kelti a karcinogén anyagot.

(Forrás:  1965 Aug;80:123-6. EFFECT OF DIETARY PROTEIN ON AFLATOXIN LIVER INJURY IN WEANLING RATS. MADHAVAN TV, GOPALAN C.)

A daganatfejlődést a fehérjebevitel nem túl nagy változásai is befolyásolhatják. Patkányokon megvizsgálásra került a 4 %-tól 24 %-ig terjedő fehérje beviteli tartományt. A gócok a 10 %- os fehérjehányadig nem indultak fejlődésnek, 10 % felett azonban a fejlődésük drámaian felgyorsult. Ezeket, vizsgálatokat a japán Fumiyiki Horio professzor is megismételte, és hasonló eredményeket kapott. 
A gócok csak akkor növekedtek, amikor a fehérjebevitel elérte az állatok testnövekedéséhez szükséges étrendi fehérje mennyiséget (12 %), vagyis amikor az állatok szükségletüknél több fehérjét vettek magukhoz.
Az egészséges napi 10 % fehérjebevitel körülbelül 50-60 gramm fehérjével egyenértékű.

Korábban eretnekségnek számított kimondani, hogy a fehérjék nem egészségesek, sőt képesek előmozdítani a rák kialakulását.

Vajon melyik fehérjének van a legerősebb rákot előidéző effektusa? A kazeinnek!!!, amely a tehéntej fehérjetartalmának 87 %-át teszi ki, a rák növekedését bármely stádiumban képes előmozdítani.

Melyik fehérjetípus nem kedvez a ráknak még nagyobb mennyiségben fogyasztva sem? A növényekből származó proteinek.

 

  100 gramm csirke 100 gramm csicseri borsó
Fehérje (g) 14 20
Rost (g) 0 9
Koleszterin (mg) 90 0
Nátrium (mg) 80 24
Hormon +
Szteroid +
Antibiotikum +
  Drágább Olcsóbb
100g ételben Csicseriborsó Vesebab Lencse Csirkemell Csirkecomb
Energia (kcal) 387 337 352 173 173
Rost (g) 10,8 15,2 10,7 0 0
Koleszterin (mg) 0 0 0 85 128
Fehérje (g) 22,39 22,53 24,63 30,91 27,71
Folsav (mcg) 437 394 479 4 9
Vas (mg) 4,86 6,69 6,51 1,06 1,43
Nátrium (mg) 64 12 6 77 104

A táplálkozással és betegségekkel kapcsolatos megfigyelések zöme ugyanarra a tényre mutat rá, nevezetesen, a legtöbb állati eredetű táplálékot fogyasztó embereknél alakul ki a legtöbb krónikus betegség. Még a viszonylag kis fokú állati fehérje-bevitelnek is megvan a kedvezőtlen hatása.
Teljes értékűség, puffadás, ízületi panaszok? Laktóz még a legtisztább tejsavó izolátumban is? Miért nem allergén mentes az állati fehérjepor? Mi a probléma az állati eredetű fehérjével?

  1. Az állati fehérjék felszívódása – a rostok és fitonutriensek hiánya miatt – korántsem olyan jó, mint azt sokan gondolják. Épp ezért is puffasztják a legtöbb embert, mivel a fehérje nem tud megfelelően haladni a belekben, így ott megtapad, rothadásnak indul, a szervezet küzd vele, ami hosszú távon akár komolyabb problémák (pl. vastagbél rák) kialakulásához is vezethet.
  2.  Az emberek legalább 30%-a érzékeny a tejre vagy a laktózra, a tejsavó és a tejsavó izolátum pedig ezeknek koncentrált formái (jó tudni, hogy a legtöbb izolátum is tartalmaz valamennyi laktózt, bármit is írjon a doboza). Márpedig ha egy táplálék ennyire allergén, mint a tehéntej, akkor gondolhatod, hogy a látszólag tünetmentes szervezetre sincs jó hatással. Ez az úgynevezett néma allergia, amikor éveken át tartó fogyasztást követően jelentkeznek csak a mellékhatások – pl.: pollenallergia, tejérzékenység kialakulása vagy térd-, váll-, könyökfájás – korábban tünetmentes embereknél.
  3. Bár úgy tartják, hogy a tejsavó biológiai értéke a legmagasabb, a beltartalom igenis megkérdőjeleztető.

    Sok termék esetében a valós fehérjetartalom, a valós aminosav profil köszönőviszonyban sincs azzal, amit a gyártók a dobozon állítanak. 

    Ezt nemrég egy független, hazai vizsgálat is megerősítette: egy magas minőségűnek hirdetett izolátum és egy népszerű marhafehérje por került bevizsgálásra és kiderült, hogy a legtöbb aminosavból jóval kevesebbet tartalmaztak, mint a szintén bevizsgált növényi fehérje. Bizonyos esszenciális aminosavakból felét, harmadát tartalmazták az ideálisnak (és a barna rizs-fehérje értékeinek), a fehérjetartalom nagy részét a glicin nevű, nem esszenciális aminosav adta. Ezt nemrég élsportolókon elvégzett vérkép elemzések is alátámasztották: kiderült, hogy tejsavó fogyasztás mellett sem tartalmazott vérük elegendő fehérjét, mely állapotot – orvosi javaslatra – a barna rizs-fehérje fogyasztás oldotta meg.

  4. A tej mellékhatásait akkor sem tudod megkerülni, ha marhafehérjét fogyasztasz. Az úgynevezett keresztallergia miatt, aki a tejre érzékeny, annak szervezete a marhahúst sem tolerálja jól ráadásul képzelheted, hogy a fehérje a marha mely részeiből kerül kivonásra. Azokból melyeket már semmilyen egyéb célra nem tudnak felhasználni, melyekből már alacsony hústartalmú, adalékolt „párizsi” sem készülhet: ledarált nyesedékek, inak, porcok, fülek. Ezekből előbb zselatint készítenek, majd pedig fehérjeport, melyet ezután szintetikus aminosavak, keratin hozzáadásával erősítenek. Az ebből fakadó, gyenge aminosav profilt nemrég hazai laborvizsgálatok is kimutatták.
  5. Az állati fehérjék gyakran vizesítenek, a csontokból kalciumot vonnak el. A nagy mennyiségű fehérjefogyasztás közismert, vesét terhelő tulajdonsága is jelentősen csökken, amennyiben a többlet fehérje növényi forrásból származik.
  6. Mert az állati fehérjék (általában finom) ízüket azoknak az édesítőknek, adalékoknak, mesterséges aromáknak köszönhetik, melyekre szervezetednek semmi szüksége sincs. Ráadásul a fehérjén kívüli valamennyi összetevő a fehérjetartalmat csökkenti, attól veszi el a helyet. Ha belegondolsz, hogy önmagában még a legtisztább izolátum sem lehet magasabb fehérjetartalmú mint kb. 90%, akkor legalábbis gyanakodj, ha egy beízesített termék jóval 90% feletti fehérjetartalmat ígér.
  7. Kettős vakteszten bizonyították, hogy a teljes szemekből készülő barna rizs-fehérje azonos hatékonyságú az állati eredetű tejsavó fehérjével az izomnövekedés és regeneráció szempontjából. A Tampai egyetemen elvégzett dupla vaktesztes kutatás elsőként bizonyította, hogy a kizárólag növényi alapú, barna rizs-fehérje a tejalapú tejsavóval egyenértékű előnyökkel rendelkezik. A kutatás során organikus barna rizs-fehérjét használtak (mely teljes rizsszemekből készült) és alaposan dokumentálták a résztvevő, edzésben lévő egyének eredményeit az izomépítés, izomregeneráció szempontjából. A tanulmány a Nutrition Journalban jelent meg, és az eredményeket komoly sporttáplálkozási szakértők is elismerték a Nemzetközi Sporttáplálkozási Egyesület (International Society of Sports Nutrition) éves konferenciáján, illetve a Nutrition and Exercise Summit-on. Különleges tulajdonságai miatt a kutatók teljes barna rizsszemből készült fehérjét használtak (amilyen a Naturize barna rizs- fehérje is), melyet természetes, vegyszermentes módon állítottak elő. A szakembereket is meggyőzte a publikáció, az Egyesület weboldalán rövid időn belül a leggyakrabban megtekintett dokumentum lett.

    A kutatás

    „A múltban több tanulmány is arra jutott, hogy az ellenállásos edzések során az állati eredetű fehérjefogyasztás (tejsavó, kazein, tojás, hús) eltérő hatással van az izomnövekedésre, mint a növényi eredetű fehérje”, mondta Dr. Jaeger. „A mostani kutatás eredményei először bizonyították, hogy ez mára megváltozott. A kutatás (melynek címe: „A rizs fehérje a tejsavó fehérjéhez hasonló mértékben növeli a sovány izomtömeget, az izomhipertrófiát, az erőt és állóképességet az ellenállásos edzéseket követően”) célja az volt, hogy kiderüljön: a nagy dózisú rizs fehérje koncentrátum képes-e a tejsavó fehérjéhez hasonló mértékben javítani a szervezet regenerálódó képességét és előidézni a kívánt változásokat a testösszetételben, amennyiben erő ellenállásos edzések után fogyasztják. A kutatás során azt találtuk, hogy a rizs fehérje koncentrátum fogyasztása az ellenállásos edzéseket követően a tejsavó fehérje fogyasztással megegyező mértékben növeli a sovány testtömeget, a vázizomzat hipertrófiát, az erőt és állóképességet”.

    A vizsgálatot Dr. Jaeger és kutatótársa, Dr. Jacob Wilson (a Tampai Egyetem, Egészségtudományi és Emberi Teljesítményi tanszékéről) 24 fő egészséges, egyetemista korú résztvevőn végezte, akik ellenállásos (súlyzós) edzéseket végeztek. Minden résztvevőnek legalább egy éves sportolói múltja volt. A résztvevők egyenlő arányban, véletlenszerűen kerültek felosztásra két csoportba. Mindkét csoport 48 g fehérjét fogyasztott edzés után, az egyik csoport barna rizs-fehérjét, míg a másik tejsavó fehérjét, közvetlenül az edzéseket követően, és kizárólag edzésnapokon. A résztvevők egy meghatározott edzésrutint követtek heti három alkalommal, nyolc héten keresztül, szigorú felügyelet mellett. A táplálék kiegészítők egyforma mennyiségű kalóriát és fehérjét tartalmaztak. Az edzéseket megelőzően illetve követően, a résztvevők értékelték az általuk érzékelt regenerálódási időt, izomfáradást és az edzési kedvet. A kutatás kezdetekor (a nulladik héten), a közepén (a negyedik héten), illetve a végén (a nyolcadik héten) megmérték a résztvevők izomvastagságát, testösszetételét, fekve nyomási és lábtolási erőnlétét és a változások pontosan feljegyzésre kerültek.

    Az eredmények

    Az összesített eredmények azt mutatták, hogy nincs számottevő különbség a barna rizs fehérje, illetve a tejsavót fogyasztó csoportok regenerálódásában. Ezen felül mindkét csoport jelentős (pozitív) változást tapasztalt a testösszetételt, állóképességet és erőt illetően a nyolcadik hét végére. Az izomtömeg, az állóképesség és erő nőtt, míg a testzsír mennyisége csökkent. A megfigyelt változások a két csoport esetében hasonlóak voltak.

    Miért is forradalmi ez az eredmény?

    Ez idáig a tejsavó volt a fitnesz világ arany sztenderdje, de ma már látszik, hogy az új technológiával készülő növényi fehérjék megjelenésével ez megváltozhat. A laktóz intolerancia és a tejérzékenység a világ lakosságának 70%-át érinti valamilyen formában. A tehéntenyésztés során alkalmazott hormonok nagyobb mennyiségben kerülnek szervezetünkbe a tejtermékeken keresztül, mint ha a húst fogyasztanánk. A szója protein is veszít népszerűségéből, a fitoösztrogének, a gyakori génmanipuláció, illetve a szójaprotein gyakori, vegyszeres előállítása miatt. Mindezekkel szemben a teljesen allergén és vegyszermentes barna rizs-fehérjéről bebizonyosodott, hogy valódi riválisa a tejsavó fehérjének.

    Áttörés a növényi fehérjék területén és a hazai vizsgálatok eredményei

    Laboratóriumi körülmények között, idehaza is bevizsgálásra került több növényi, illetve állati eredetű fehérje, és az eredmények még a növényi fehérjékben hívőket is meglepték. Azt már régóta tudjuk, hogy azok a tanítások, melyek szerint a növényi fehérje nem szívódik fel olyan jól, mint az állati, a 70-es, 80-as évek, mára (finoman szólva) elavult tanításain alapulnak. 20- 30 évvel ezelőtt komoly szakemberek állították határozottan, hogy pl.: a húsmentes élet komoly betegségekhez, a szervezet legyengüléséhez vezet. Ilyet ma már senki sem állíthat komolyan, de a növényi fehérjékkel kapcsolatos pár tévhit továbbra is tartja magát.
    Az egyik ilyen, hogy a növényi fehérje nem szívódik fel olyan jól, mint az állati. A valóság ezzel szemben az, hogy a bennük lévő élelmi rostok és természetes fitonutriensek miatt, éppen hogy jobban szívódnak fel, mint az állati fehérjék!

    A barna rizs-fehérje nem puffaszt, azaz nem a belekben indul rothadásnak, ami annak a jele volna, hogy nem szívódik fel jól.
    A másik, leggyakrabban említett probléma, hogy a növényi fehérje nem teljes értékű fehérje. Ennek már van valóságtartalma, hisz ez számos növény esetében igaz. Hiba volna azonban azt gondolni, hogy minden növény, azaz minden növényi fehérje egyforma. Az eddig is tudva levő volt, hogy a növényi fehérjéken belül kimagaslik a rizsből készült fehérje. Ezért is állítottak elő belőle fehérjeport, hiszen könnyen emészthető, semmilyen allergiás reakciót nem vált ki (szemben a legtöbb állati fehérjével), gluténmentes és viszonylag magas a fehérjetartalma. A fehér rizsből készülő fehérje azonban sajnos nem teljes értékű, ezért gyakran más (általában borsó) fehérjékkel keverik (komplettírozzák), hogy valamennyi aminosav megtalálható legyen benne. Ezek az extra fehérjék (pl.: a borsó) azonban kevésbé semleges ízűek, ezért ezen készítményeket édesíteni, ízesíteni kell, ami egyrészt felesleges adalékokat, másrészt pedig alacsonyabb fehérjetartalmat jelent (hisz ezen adalékoknak nincs fehérjetartalma).

  8. A barna rizs fehérje hipoallergén, azaz biztonsággal fogyaszthatod, bármilyen ételallergiád is legyen. A teljesen természetes, édesítő- és adalékmentes barna rizs-fehérje ráadásul annyira biztonságos, hogy kismamák, szoptatós anyukák és 3 éves kor felett gyermekek is fogyaszthatják. Ez azért is különösen fontos, mert nekik – arányosan – kb. 20%- kal magasabb a fehérjeszükségletük, mint a felnőtteknek. A barna rizs-fehérje aminosav profilja pedig az anyatejéhez hasonló.
  9. Kendermag fehérje:
    A kendermagban található fehérjék 65%-a biológiailag aktív fehérje, úgynevezett edesztin. Az edesztin képes növelni az antitestek termelődését a szervezetben, ezért az egészséges immunrendszer fenntartásához ez a fehérjeforrás ideális. A kender fehérje könnyen emészthető, könnyen felszívódik és mind a 21 aminosav megtalálható benne, köztük a szervezet számára nélkülözhetetlen 8 esszenciális aminosav. A kendermag nem tartalmazza a kábító hatású delta-D-tetrahidro-kannabinolt (THC, a marihuána és a hasis hatóanyaga).

A Naja Forest Shakek a lisztkeverékeket csíráztatott formában tartalmazzák.

 

Csíráztatás előnyei

A magvak csíráztatásának az egyik legnagyobb előnye, hogy ez csökkenti az antinutriensek jelenlétét. Az antinutriensek a növényi magokban előforduló, természetben előforduló vegyületek, amelyek befolyásolják a vitaminok és ásványi anyagok emésztési képességét a növényeken belül.

Milyen hatással van az antinutriens a bélrendszerre

Az antinutriensek problémája az, hogy ha egyszer fogyasztjuk őket, időnként negatív reakciót hozhatnak létre a belünkben, és autoimmun válaszokat is okozhatnak, beleértve a szivárgó bélszindrómát is. Ez az oka annak, hogy sokan rosszul reagál a szervezet bizonyos szemek és kenyerek (pl.: Búza) fogyasztására, különösen azok esetében, amelyek nem csíráztak, magyarul nincsenek előemésztve.

A magvak csíráztatásának előnyei

Növeli a tápanyag abszorpciót – B12, vas, magnézium és cink
A kutatók szerint a csírázó élelmiszerek korlátozott ideig „megnövelik a hidrolitikus enzimek aktivitását, javítják bizonyos esszenciális aminosavak, teljes cukrok és B-csoport vitaminok tartalmát, és csökkentik a szárazanyag, keményítő és antinutriensek mennyiségét.”
(Forrás: www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/2692609)

A magvak, tápanyagok, beleértve az aminosavak (a fehérjék építőkövei), glükóz formájában lévő cukrok, sőt még vitaminok és ásványi anyagok is hozzáférhetőbbé és felszívódóbbá válnak. (Forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/8153070) Például a tanulmányok azt igazolták, hogy a folsav a csírázott szemcsékben 3,8-szorosára nő.
(www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17147441)

Más tanulmányok azt mutatják, hogy amikor a magokat körülbelül egy hétig áztatjuk, a C és E vitaminok, a béta-karotin és az antioxidánsok ferulinsav és vanillinsav koncentrációjának javulása figyelhető meg.  Egy másik tanulmány megállapította, hogy a C-vitamin,  at E- vitamin és a béta-karotin alig észlelhető a száraz szemcsékben. A szemek csírázása azonban szignifikánsan megnövelte koncentrációjukat, a tápanyagok csúcskoncentrációit, melyet hét napos csírázás után figyelték meg. (www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11474896)

Sok ember számára a magvak emésztése problémás, és gyakran gyulladást okoz. A csírázás egyik fő előnye, hogy a hasznos enzimeket kinyitja. Ezek az enzimek az emésztőrendszerben könnyebbé teszik a magok lebontását. Ez segít a bélben lévő jótékony baktérium szint növelésében is, így kevésbé tapasztalható az autoimmun típusú reakció.

A tanulmányok még azt is mutatják, hogy a szemek könnyebben emészthetőek és lebonthatók a cukorbetegek számára, miután a fenolos savak és az enzimek mennyiségének változása következik be a csíráztatásnak köszönhetően. 
A fermentált szemcsékben még több emésztési előny érhető el, mivel ezek probiotikumokat is tartalmaznak .  Ez segíti az emésztést, a méregtelenítést és a tápanyagok felszívódását. A csírázás drasztikusan csökkenti a magokban jelenlévő rákkeltő anyagok és antinutriensek szintjét. Az aflatoxin néven ismert rákkeltő anyagok a növényi élelmiszerekben természetesen jelen vannak. Ide tartoznak a földimogyoró, a mandula, a kukorica és dió.   Egy másik tanulmány megállapította, hogy a csírázott és erjesztett dió jelentősen kevesebb tannint tartalmazott (egy másik típusú antinutriens toxint). 

A magtól függően a fehérjék koncentráltabbá és abszorbeálhatóvá válnak a csírázott élelmiszerekben. (www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/7971791) Néhány tanulmány kimutatta, hogy az aminosavak szintje is növekedhet a csíráztatás hatására. A glutén azonban csírázáskor lecsökken.

A csíráztatás hatására a rosttartalom nő. A kutatások azt igazolták, hogy a nyersrost koncentráció emelkedik. Ennek pedig az az előnye, hogy segíti a bélrendszerből a méreganyagok kiürülését, és a bélműködést szabályozza, csökkenti az éhségérzetet.
A Journal of Agriculture and Food Chemistry- ban megjelent 2007-es tanulmányban a  kutatók egy hétig csíráztatták a búzamagokat. Különböző szakaszokban elemezték őket, hogy megmérjék a glutén koncentrációkat és más tápanyagszintek változásait. Megállapították, hogy a csíráztatás következtében csökkent glutén, továbbá növekedett a folsav és az élelmi rostok szintje. (www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17497874)

Egy tanulmányban a kutatók azt találták, hogy a csírázott barna rizs sokkal alacsonyabb mennyiségű két allergén vegyületet tartalmazott a nem csírázott barna rizshez képest. (www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16244437) Úgy vélték, hogy a csökkenés a csírázás során bekövetkezett bizonyos enzimaktivitásoknak köszönhető.

A Naja Forest Mushroom Shakek a kereskedelmi forgalomban megvásárolható növényi turmixoktól még abban is eltérnek, hogy különböző bio gyógygombák teljes spektrumú összetételével is bővítettük, melyek kifejezetten magas béta-glükán tartalommal rendelkeznek, melyek hozzájárulnak a vércukorszint szabályozásához, így a falási rohamok elkerülhetőek, illetve természetes koleszterin csökkentő hatásuk is van.

Mi nincs a Naja Forest shake-ekben?

  • mesterséges édesítő
  • mesterséges színezék
  • hozzáadott cukor
  • térfogatnövelő vagy dúsító szer
  • tartósítószer
  • állati eredetű összetevő
  • allergén anyagok
  • glutén
  • szója
  • tojás
  • tejtermék
  • génmódosított összetevő

Összeállította:
Szabó Nikolett
tudományos kutató

Share on facebook
Share on twitter
Share on pinterest
Share on linkedin
Share on email
Share on print
0