Miért fontos a bélflóránk támogatása?

Az emberek érthető módon szeretnének egészségesebbek lenni. Kevésbé érthető, hogy miért hiszik, hogy ehhez elég csak bogyókat szedni. Hol a C-vitamin, hol az omega-3, hol a Q 10 a sztár. Az utóbbi évek sláger terméke a probiotikum, legyen az kapszulában, italban, joghurtban, stb.-ben. De tisztázzuk a probiotikum fogalmát: olyan élő mikroorganizmus, amely megfelelő mennyiségben adva pozitívan hat az egészségre. Elég valamire ráírni, hogy élőflórás probiotikumot tartalmaz, a fogyasztó máris rakja a kosarába.

David Strachan epidemiológus 1989-ben jelentette meg a higiénia hipotéziséről szóló híres tanulmányát. Ebben Ő a korai fertőzések védőszerepét tételezte fel a későbbi (ekcéma, szénanátha) betegségekkel szemben. Hamarosan kiderült azonban, hogy nem a szokásos gyermekkori fertőzések védenek az atópiás betegségekkel szemben, hanem spéci fertőzések, amelyek pl.: széklettel terjednek. Ráterelődött a figyelem a bélflórára, s kiderült, hogy a bélflóra összetétele alapvető befolyást gyakorol az immunműködésekre. Sőt, tulajdonképpen a bélflóra nélkül tévútra jut az immunrendszer fejlődése. Ezt nevezzük szimbiózisnak: mi adjuk a táplálékot a bélbaktériumoknak, ők meg mindenféle hasznos dolgot, immunanyagot termelnek a számunkra.

A bélbaktériumok számos funkciót látnak el, pl.: vitaminokat termelnek, a számunkra emészthetetlen táplálékmaradványokból rövid láncú zsírsavakat állítanak elő és szabályozzák az immunrendszer működését.

Ha valaki modellezni szeretné, hogy micsoda galibát okozott a 20. századi modernizáció ebben a szimbiózisban, csak vegyen ki egyetlen lapot egy kártyavárból és láthatja hogyan omlik össze az egész. Ahogy romlott a nyugati népesség bélflórája, úgy terjedtek el bizonyos betegségek, pl szénanátha, aszthma. Hasonlóan vagyunk az autoimmun betegségek terjedésével is. Évente kb. 5 %-kal növekszik a gyakoriságuk.

A bélflóra NEM kiegészítésünk, hanem létfeltételünk!A bélflóra NEM kiegészítésünk, hanem létfeltételünk!

Az elmúlt 10 év intenzív kutatásai bizonyították, hogy a mikrobiom és összetétele az egészség szempontjából fontosabb, mint az emésztett táplálék.

A baktériumtörzsek száma

Bélflórának nevezik a bél felszínén található védő réteget.

Ez kb.: 500 különböző pozitív és negatív mikroorganizmusból áll, és összesen kb.: 100.000 milliárd baktériumot foglal magában. Egy pozitív kultúra uralta, tehát egyensúlyban lévő bélflórával az ember születésétől fogva szükségszerűen szimbiózisban él, ami egy szabályozott élelmiszer-felhasználásért, az immunrendszer aktiválásáért valamint a nemkívánatos mikroorganizmusok elhárításáért felelős.

Fontos, hogy a gyomor-bél területeinken az ún. jótékony baktériumoknak kell élni. Ahogy a jótékony baktériumok száma meghaladja a 80%-ot, jó bélbaktérium-arányról beszélünk. A bifidobakteriumok, az élesztőgombák, illetve a tejsav baktériumok azok az alapvető törzsek, amelyek az egészséges bélflórát alkotják. A káros (patogén) baktériumok 20%-ot tehetnek ki. Ebben a mennyiségben jól ‘sakkban tarthatók’ a hasznos baktériumok és nem fejlődnek ki káros potenciálok.

Így neveld a Sárkányodat VAGY így neveld a bélflórádat?

Gondolt már arra, hogy nem csak a gyerekeit, kutyáját, hanem a bélbaktériumait is nevelheti?

Valószínűleg még nem, pedig lassan ideje lenne elgondolkodni rajta. A bélflóra összetétele nagy hatással van az egész szervezet működésére, különösen az immunrendszerére, de kihat az agyműködésre, és a testsúlyra is.

A tudósok régóta tudják, hogy a bélrendszerben egy sűrű neuronhálózat helyezkedik el, amely „második agyként” jelentősen befolyásolja a test működését.

A „második agy”, azaz a bélidegrendszer, nagyjából 400 millió hálószerűen elhelyezkedő neuronból épül fel. A rendszer több tucat különböző típusú neurotranszmittert tartalmaz, melyek a gyomor-bél traktust bejárva szállítják az ingerületeket. A bélrendszer az agy után a test második legnagyobb neuroncsoportosulása, és képes a központi idegrendszertől szinte teljesen függetlenül működni. Bár kommunikál az aggyal, a kapcsolat megszakadása esetén továbbra is működőképes marad.

A bélidegrendszer a döntéshozatalt és a tudatosságot ugyan nem befolyásolja, de az emésztés szabályozásával így is kulcsszerepet játszik az életünkben. Egyes elképzelések szerint a rendszer akár az érzelmeinkre is hathat a különböző hormonok előállításával.

A bélflóra károsodására hasi kényelmetlen érzés, puffadás, ételintolerancia, változó halmazállapotú széklet hívhatja fel a figyelmet. A betegség velejárója lehet a felszívódási zavar kialakulása is, ami nem csak a táplálék hasznosulását hátráltathatja, de olykor vitamin hiányos állapotokhoz is vezethet.

Kilenc dolog, ami a bélflórát károsítja

  1. Antibiotikum
  2. Fogamzásgátló tabletták és hormon gyógyszerek
  3. A csapvízben lévő klór
  4. Fluorid
  5. Cukor és zsír
  6. Túlsavasodás
  7. Élelmiszer-adalékanyagok
  8. Peszticid-szermaradványok (növényvédő szerek)
  9. Stressz

Bélflóránk és az anyagcsere

Elhízott egereken és embereken kimutatták, hogy bélflórájuk olyan törzseket tartalmaz, amelyek több energiát vonnak ki a táplálékból, mint a sovány egerek és emberek bélflórája.

Ha a sovány egerek bélflóráját átültették a kövér egerekbe, akkor azok is lefogytak. De nem kell egy ilyen komplikált művelettől várni a csodát. A rendszeresen fogyasztott táplálék meghatározza a bélflóra baktériumtörzs összetételét. Ha szénhidrátszegény étrendre tér át valaki, akkor csökken a ,,hizlaló,, törzsek (Firmicutes) népessége, és ezáltal ,,fogyasztóvá,, alakul a bélflóra (Bacteroidetes).

A probiotikus baktériumok segítségével az elhízásért felelős zsírok ellen is felvehetjük a harcot. A Lipids in health and disease szaklapban megjelent japán kutatás szerint, a Lactobacillus gasseri SBT2055 probiotikus baktérium gátolhatja a zsírok felszívódását, amelyek így a széklettel távoznak a szervezetből. Svéd tudósoknak azt is sikerült igazolniuk, hogy egy másik, probiotikumokban fellelhető jótékony baktérium, a Lactobacillus paracasei, csökkenti a zsírelraktározódás mértékét, ami a túlsúly, és különösen a hasi elhízás legfontosabb kiváltója. Kutatásaik eredményét a Plos One szaklapban publikálták. Az egészséges bélbaktériumok tehát mérséklik az elfogyasztott ételekből felszívódó kalória mennyiségét, gátolják a zsírok lerakódását, valamint megszüntetik az éhségérzetet.

A probiotikum fogyókúra leghatékonyabb szövetségesei a lactobacillusok csoportjába tartózó baktériumok. Ezek a jótékony mikroorganizmusok ráadásul nem csupán a kívánt súly, hanem a lapos has elérésében is segítségünkre lehetnek. A fermentált (savanyított, erjesztett) zöldségekben – pl.: káposzta, uborka, paprika –, valamint a joghurtban fellelhető Lactobacillus fermentum és Lactobacillus amylovorus kúraszerű bevitelével, két hónap alatt, jelentősen csökkenthető a testzsír. Jól használható súlycsökkentésre, és az elért testsúly megtartására a Lactobacillus rhamnosus is.

Nagy kérdés, hogy a rövid ideig szedett probiotikumokkal lehet-e tartósan módosítani a bélflórát. Szerintem sokkal inkább célt érhetünk el, ha életmódot váltunk, és a szervezet evolúciós igényei szerint kezdünk táplálkozni.

Bélflóránk és az immunrendszer

A szervezet védekezőképességének működtetéséért a nyirokszervek és nyirokcsomók szervrendszere felel, de nagyon fontos szerepet játszik benne a bélrendszerben élő 1-2 kilogrammnyi baktérium is. 

Az immunrendszerünk 70%-a a belek körül található, és a lokális baktériumok alakítják, moderálják, és kontrollálják a saját belső mechanizmusuk szerint.

Peyer-plakkok olyan specializált immunológiai szövetek a vékonybél falában, amelyek folyamatosan “mintát vesznek” az elfogyasztott ételből, hogy felkészítsék a szervezetet az esetleges patogén behatásokra. Kimutatták, hogy a szervezet a táplálékkal bevitt béta-glükánokat a patogének sejtfalának szénhidrát-molekulájaként ismeri fel és folyamatosan felveszi a Peyer-plakkokon keresztül. A makrofágok (az immunrendszer faló sejtjei) fagocitózissal felveszik a béta-glükánokat, majd a különböző immunszervekbe – a csecsemőmirigybe, lépbe, csontvelőbe – vándorolnak, ahol napok alatt megemésztik, és kisebb fragmentumokra bontják a béta-glükán molekulákat. Ezek a makrofágok által megemésztett, már vízoldékony fragmentumok jelentik a béta-glükánok immunológiailag aktív formáját. Tulajdonképpen ez a folyamat váltja ki az immunológiai válaszreakciót, amelynek hatására a szervezet felveszi a harcot a vírusokkal, baktériumokkal szemben.

Tehát a béta-glükánok egyfajta prebiotikumként is működnek.

Az 1,3-β-glükán és 1,6-β-glükán a természetben nagy mennyiségben találhatók egyes gombák, bizonyos hínárok és gabonafélék (árpa, zab) sejtfalában. Gyógyhatásukat régóta vizsgálják és számos pozitív hatásukat bizonyították. Csökkentik az LDL (Low Densitiy Lipoprotein, rossz) koleszterintszintet, műtétek után segítenek a fertőzések megelőzésében, erősítik az immunrendszert, segítenek a rák elleni küzdelemben. Az emésztésre is pozitív a hatásuk: még az IBS-ben szenvedő betegeknél is csökkentették a fájdalommal, puffadással és fokozott gázképződéssel járó panaszokat.

A 1,3- β-glükán és 1,6- β-glükán fermentációjuk során glüko-oligoszacharidokká bomlanak, ezeket a nagy szénláncú cukrokat a bélflórát alkotó baktériumok könnyedén hasznosítják, sőt, a bélfal sejtjei is táplálékhoz jutnak általuk.

De hogy jönnek a képbe a gyógygombák?

A gombák nagy mennyiségben tartalmazzák a béta-glükán vegyületeket, melyek a gombák kitinvázában találhatóak.

A Shiitake gomba legfontosabb hatóanyaga  lentinán, amely egy a fentiekben említett béta-glükán vegyület. Számtalan tanulmány igazolta, hogy az immunrendszer természetes ölősejtjeinek a számát növeli. A kutatások azt is igazolták, hogy a lentinán hatására a szervezet könnyebben leküzdi vírusos infekciókat, oldja a hurutus váladékot. Ez különösen fontos ebben a téli időszakban, amikor a baktériumok, vírusok sokkal gyorsabban terjednek.

A Naja Forest kutatólabor kifejlesztette azt a technológiát, amely lehetővé teszi, hogy ezen poliszacharid vegyületeket, és a gombákban lévő más értékes vegyületeket nagy százalékban kivonják, és az emberi szervezet számára felhasználható formában stabilizálják.

A Naja Forest Shiitake 76 % poliszacharid, azaz lentinán tartalommal rendelkezik. A napi adagban (5 ml) ez 47 mg lentinánt jelent.

Hogyan változtathatom egészségesebbé az életemet a mikrobiom természetes megváltoztatása révén?

A városi élet leegyszerűsítette a bélflóránk összetételét, míg a vidéki élet változatosabbat biztosít, és ez az egészségesebb, tehát törekednünk kell a flóra változatossá tételére.

 

“Élj piszkosan, egyél tisztán!” – hangsúlyozza Chutkan (2015).

  • távolítsd el magadtól a mérgező anyagokat, és azokat az élelmiszereket, amelyek tönkre teszik a bélflórát,

  • állítsd helyre az eredeti baktériumflórát, amelyet elvesztettél, egy erős probiotikus kúrával, és

  • kerüld a stresszt, tanulj és gyakorolj rendszeresen stresszcsökkentő technikákat.

  • őrizd beleid egészséges flóráját azzal, hogy megfelelő táplálékkal és segítő anyagokkal látod el azokat,

Bélflóra összetételét támogató élelmiszerek

A pro- és prebiotikumok étrend-kiegészítő formájában is szedhetők, de élelmiszerekből is pótolhatók. Kitűnő probiotikumforrás a savanyú káposzta vagy a kombucha, de a prebiotikumok is, megtalálhatók az élelmiszerekben, kis tudatossággal tehát csakugyan sokat lehet javítani a bélrendszer egészségén.

Inulin

A cikória gyökerében is nagy mennyiségben található inulin hatásait számos kutatás vizsgálja, közismert és elismert prebiotikum. Ez a vízben oldódó, enyhén édes ízű poliszacharid a fermentáció során frukto-oligoszacharidokká (FOS) bomlik, ezáltal optimális táplálékot biztosít a bélflórát alkotó baktériumok számára. Bizonyított a vércukorszintet pozitívan befolyásoló hatása, ezért cukorbetegeknek szánt készítményekben is alkalmazzák.

Az inulint nagy mennyiségben tartalmazza az IMMUNOGREEN nevű termék.

A két legfontosabb bélflórát támogató termék most akciós csomagban vásárolható meg:

Ajánlható termékek a csomag mellé:

Share on facebook
Share on twitter
Share on pinterest
Share on linkedin
Share on email
Share on print
0